2016. június 5., vasárnap

Dupla körmös post

Hiányoztak, mi?:P
Tegnap Csütörtökön a kedves házon kívül volt, a macska viszont otthon, telezabálta magát, befejezte a könyvét és nekiállt játszani, közben néha kirepült egy-egy cseresznyemag a matra (ami nálam egy ronda tányéralátét).
Ismét próbálkoztam a watermarble-val, még mindig nem tökéletes, túl sok lakk kerül a körmömre, de már haladok. Rájöttem, hogy az se mindegy, hogyan cseppentem a lakkokat a víz felületére: jól bele kell kotorni az üvegre, hogy szép lazán, kis távolságról essen le a csepp, mert ha egy milliméterre van a felszíntől, nem terül olyan szépen. Az a problémám, hogy az első csepp szépen terül, létrehozza azt a hártyaszerű izét (az ektoplazmát, így hívom), de a másodikból már kicsi maszat marad. Persze lehet, hogy nem csupasz körömmel kellene próbálkozni és akkor szebben tapadna-terülne.
De most legalább annyi eszem volt, hogy körbecelluxoztam az ujjam, helyette csak a másik kezem lett könyékig maszatos, ahogy a maradék ektoplazmát szedtem ki a vízből. Imádom a Flormar ferdén vágott, kemény ecsetjét, olyan helyekre is be lehet vele kotorászni, ahova a kozmetikai vatta se ér el, vagy azzal fenyeget, hogy tönkrevágja a kész művet.
Arra is rájöttem, hogy ha a körömlakklemosó kupakjába öntök valamennyi lemosót, sokkal jobb az ecsettel törölgetni, mintha a teljes üvegbe mártogatnám csuklóig, milyen ügyes kislány vagyok.

Ezután nekiálltam nyomdázni, úgy tűnik, ez a legkevesebb technikám.:) Sokáig gondolkodtam, milyen legyen, aztán a lakkokat pakolgatva két ötletem is támadt, úgyhogy két különböző manit csináltam a jobb és a bal kezemre. Annyi szart kihordtam az asztalra, lakkok, lemezek, fülpimpic, lemosó, vattakorong, tenger lakk, ecsetek, kisolló, hogy hatszor-hétszer fordultam, mire a művelet végén mindent elpakoltam. Tudnék értékelni egy saját, jól megvilágított sarkot a hülyeségemnek.:)
[A képek kattintásra megnőnek.]

Szóval, a bal kezem. Az alapötlet Elizabeth Gilbert Big Magic-borítója volt, nemigen olvasnám el, de a színei nagyon tetszettek. Tudom, ez a végeredményen nem nagyon látszik.:D
Kifestettem a körmeimet fehérre. Érdekes, mennyire különbözik a lakkok állaga, a fehér China Glaze-t vagy három nagyon vékony rétegben kell felvinni és nem szabad sokáig simogatni az ecsettel, mert foltos lesz, más krémlakk (a márkán belül is) olyan szépen terül, hogy oda se kell figyelnem festés közben.
Miután Mindenek Legszuperebb Fedőlakkja, a Séche Vité megszáradt, az agyonkínzott kozmetikai szivacsból kivágtam három darabkát a pasim körömollójával, kék, piros és sárga lakkokat cseppentettem a matra, és a szemöldökcsipeszemmel (ami magán viseli az előző akció zöld nyomát) nekiálltam foltokat nyomkodni a fehér alapra, úgy, hogy az a legkevésbé látszódjon ki.
Nézegettem a lemezeimet, hogy milyen minta fedje az alkotmányt. Végül a legfrissebb lemezem, a Pet'la Terrája győzött, nagyon jól működött, mélyen vésett, háromszor is végighúztam rajta a scrapert, és még dugig volt lakkal a minta, szuperül nyomdázott. Éljen a Pet'la!
A hüvelyk-és a kisujjamon nekem annyira nem tetszenek a körök, olyan húsos benyomást kelt, a repedezett föld mintát viszont imádom. Kentem rá Fairy Dustot is, mert ez a lakk olyan, mint a mandulapehely a sütinél: mindenen jól mutat.:)
Nagyon tetszik a végeredmény.:))

Párhuzamosan csináltam a jobb kezemet, amíg a bal száradt (néha azt se tudtam, mire mit akarok kenni). Az alap a PP Salt Watere lett, ami olyan gyönyörű világoskék, hogy sírnivaló (próbáltam dupe-ot keresni, de egyik olcsóbb lakk se volt ennyire szép). Igaz, hogy annyira telebasztam mintával, hogy alig látszik ki, de majd legközelebb hagyom érvényesülni.:) Szintén a Terrával nyomdáztam rá szövegkiemelő-sárga vonalakat, nagyon tetszik a világoskék, az élénkzöld és ez a rikító sárga színek kombója (bár ebben nincs zöld), nekem ez a "nyári" stílus. Kentem rá fedőlakkot, aztán halványrózsaszínnel tropikus virágokat meg ilyesmiket nyomdáztam rá.
A mutatóujjamat elcsesztem, az egészet le kellett szednem. Mivel átkerültem a lakkőrültek párhuzamos dimenziójába, nem vettem észre, hogy a normál világban már mennyi az idő, majdnem éjfélkor fejeztem be a hülyeséget - ez az oka, hogy a mutatóujjam nem lett olyan szép, de már nem érdekelt.
Az volt a gond, hogy a halványrózsaszín nyomdalakk (Mundo) iszonyatosan sűrű és nem ragadt szépen a körmökre. A fekete nyomdalakk és a fehér gyönyörűen működik, de a színesekkel eléggé szívok, nem tudom, hogy miért, talán mert régóta a raktárban dekkolnak és már nem az igazi az állaguk. Lehet, hogy kapnak egy pofa lakkhígítót, hátha az segít... nem szeretnék másra áttérni, mert ezeknek még jó az ára és a kis kiszerelést is szeretem, a sima lakkokkal (pl. CG) meg eddig hiába próbálkoztam, nem fedtek annyira szépen.
Csináltam még stamping decalt is - nem tudom, mi a magyar megfelelője, nyomdázol, és kifested a mintát más színekkel, lekened nem gyorsan száradó fedőlakkal és ráragasztod a körmödre -, ami meglepő módon elsőre sikerült, azt hittem, nehezebb lesz pontozóval festegetni, de elég könnyen ment. Róla nem készült kép, mert kísérleti jelleggel próbálkoztam, de ezután már merek tervezni ezzel a technikával.

Néhány pacsmagolás után megállapítottam, hogy az elnagyolt, egyszerűnek tűnő minták körmön látványosak és jobban dicsérik őket, mint a vékony, finom vonalas nyomdákat, a papagájt, kardhalat, egyéb fittyfenét, ezeket inkább a mániákusok értékelik.:) Korábban nem értettem, miért van mindenki oda pl. a chevron mintáért, most már osztom a többiek véleményét.
Ezt a manit egyszerű volt elkészíteni, de imádtam nézegetni. És, ami nem elhanyagolható tény, ezek az egyszerű-nagyszerű minták kb. fél óra alatt kész vannak.:)


3 megjegyzés: