2015. január 25., vasárnap

A világon minden mindegy

"Mindenhez tehetség kell. A boldogsághoz is."

Kvĕta Legátová: Szégyenlős szerelem

Szegény apróság a sokáig halogatott olvasmányok népes táborába tartozik, továbbá "A Várólistacsökkentés nélkül valószínűleg még évekig nem vettem volna elő"-halmazba is - és sok könyvvel ellentétben ez nem jelentett volna veszteséget.
Rövid leszek és kegyetlen: nehéz nyolcvanhárom évesen elkezdeni a regényírást.

A történet egyszerű és sablonos; Eliška, a fiatal orvosnő (szerelme, a kétgyerekes családapa kedvéért és hatására) részt vesz az ellenállásban a második világháború idején. A biztonságosnak hitt borítékbecsúsztatás az ajtó alatt veszélyessé válik, amikor néhány társát elkapják, ezért menekülnie kell és személyazonosságot váltania. Egyik betege, az egyszerű-együgyű Joza felesége lesz, aki az apró, elmaradott faluba, Želaryba viszi. Eliška az érzelmek szélés skáláját éri meg a pániktól a hisztérián át a dermedt belenyugvásig; férjét idióta mamlasznak, a falu lakosságát barbárnak tartja. Ám az emancipált, öntudatos doktornővel megtörténik a Csoda - lassan megismeri Jozát, akibe beleszeret és a falusiak értékeit, életét is felfedezi és megkedveli.

Még a kötet rajongóinak - akik számosan vannak - is el kell ismerni, hogy nem túl eredeti ötletről van szó, amivel még nem lenne probléma, de az írónő stílusában, technikájában, szóhasználatában, mindenben... síkegyszerű. Olyan, mintha a regényes életű nagymamánk pogácsaszaggatás közben elmesélné lánykora romantikus fordulatát, ami egy hétvégi sütögetést rendkívül kellemessé tesz, de leírva baromi primitív és unalmas. Próbál drámai mélységeket érzékeltetni, Eliškát melegszívűvé váló Kárász Nellinek lefesteni, de esetlen és otromba. Nincs meg benne az a mélység és részletesség, ami elhitetné velem, hogy a városi kisasszony boldogan súrolja a vécédeszkát fejkendős parasztasszonyként. Ha kibontja a történetet és nemcsak vázlatosan odaveti, egész jó kis könyv kerekedett volna ki belőle, de hiányoznak belőle az érzések és az írói figyelem. Van némi hangulata és néhány kétdimenziós karaktere, de ennyi nekem nagyon vérszegény volt.
Lehet, hogy túl türelmetlen voltam és figyelmesebben kellett volna olvasnom, de számomra érthetetlen ennyi egekig magasztaló értékelés.
Ez a könyv azon csoportba is beleillik, amiket engem kivéve mindenki szeret. Sajnálom, mert ez volt az idei első nemszeretem-szájízű olvasmányom, de legalább rövid volt.

Eredeti cím: Želary
Kiadó: Novella
Kiadás éve: 2004
Fordította: V. Detre Zsuzsa
Ár: 1490 Ft


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése