2017. november 30., csütörtök

Novemberi zárás: 5/5

Olyan gyorsan vége lett ennek a hónapnak, hogy még azt is elfelejtettem, hogy vettem magamnak ajándékba néhány könyvet:

Elizabeth Strout: A nevem Lucy Barton Margaret Atwood: Alias Grace Radclyffe Hall: A magány kútja Lionel Shriver: A Mandible család Elena Ferrante: Az új név története

Tudtam, hogy A nevem Lucy Barton előbb-utóbb nagyon akciós lesz, de, ha már karácsonyi ajándékokat dobáltam a virtuális kosárba, őt is belepakoltam - némi kedvezmény így is volt rá. Teljesen rákattantam Elizabeth Stroutra, szeretném minden könyvét a polcon tudni, mert pont a szám ízének való szerző.
Akárcsak Margaret Atwood: a legfrissebb könyvét már el is olvastam, még írtam is róla, ezt teszi a rajongás. Radclyffe Hall iránt bizalmatlan voltam, de néhány idézet és Almamag véleménye elég volt, hogy ez legyen az a könyv, ami nem létszükséglet ugyan, de nagyon érdekel és még a szállítási költséget is megúsztam. A Mandible családra 30% előrendelési kedvezmény volt a kiadónál, tudtommal Shriver könyveit nem szokták akciózni, pláne nem ennyire. Az új név története meg egyszerűen kellett.
Durva volt ez az őszi megjelenésdömping, és nem vettem meg mindent, amit szeretnék (ld. Boszorkánygyermek vagy Delphine de Vigan új könyve).


Mariam Petroszjan: Abban a Házban Margaret Atwood: Alias Grace Paul Éluard: Éluard versei David Gemmell: Árnyékok farkasa David Gemmell: Az utolsó Őrző

Olvasni is ötöt olvastam, igaz, az Abban a Házban nem az enyém, hanem a kedves könyve, de szuper, beleraktam az idei VCs-be és örmény szerző! Az Alias Grace-t azonnal befaltam, ahogy telik az idő, egyre inkább érzem, mennyire jó könyv. Gemmel Jon Shannow-ja sajnos nem nyerte el a tetszésemet, nem ezt kellett volna Atwood után olvasni, majd egy róla szóló bejegyzésben bővebben kifejtem.
A szenilitásom pedig szintet lépett, ugyanis elfelejtettem, hogy a Lyra Mundi Éluard-kötetét már évekkel ezelőtt elolvastam a könyvtárból és úgy álltam neki ennek az idén beszerzett könyvecskének, hogy ez új olvasmányélmény lesz. Mindegy, nagyon szeretem Éluard-t.

A többiek novembere:
Katacitát mindig bele akarom írni


13 megjegyzés:

  1. Nagyon szépen harmonizálnak színben a beszerzett könyveid! Ezzel a Shriverrel én is szemezek, majd nyilván könyvtárból, még most is érzem, hogy a Születésnap után milyen mély nyomot hagyott bennem, erre akkor jöttem rá, amikor a Variációk egy párra c. regényt olvastam, és langymeleg cukrozott limonádé volt a Shriverhez képest.

    Ha már így majdnem a lista része vagyok, akkor elmesélem, hogy a Ferrante nekem is novemberi beszerzés, januári melankólia mellé tartogatom, a Briliáns barátnőmet is úgy olvastam, mellesleg 2017 kedvence lett nálam.
    Plusz megvettem az Amanda Stevens-trilógia 2-3. részét használtan, tudom, neked nem nagyon jött be, nekem jó kis guilty pleasure. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, Shriver és Hall illenek egymáshoz.:)
      Nekem is eszembe szokott jutni az a könyv. Az Ennyit erről is megvan tőle, de nem merem elolvasni még, mert ott a betegségek vannak a középpontban.

      Meséljed.:) Igazán mértéktartó voltál.
      Régen olvastam olyasmiket, mint Amanda Stevens könyvei, 7-8 ezelőtt valószínűleg szerettem volna. Neked most van erre ingerenciád.:)

      Törlés
  2. Úgy látszik, Ferrantének senki sem tudott ellenállni :) Huh, tényleg durva volt az ősz megjelenések szempontjából, én is még egy csomót ott hagytam, mert azt már tényleg nem bírtam volna most.
    Hall könyve is nagyon birizgálja a fantáziámat például.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is szabad, mert ha nem jön ki a többi rész, megőrülünk.:D

      Törlés
  3. Szép könyvek, Hallt én is szeretném olvasni (de szerintem könyvtárból), Ferrantével karácsonyra 'meglepem' magam azt hiszem, Atwoodra meg kedvet kaptam a cseles című legutóbbi bejegyzésed miatt ;)

    VálaszTörlés
  4. Ó, nahát, van új Delphine de Vigan? Eddig elkerülte a figyelmem...
    A Mandible család nekem is kelleni fog, de én még mindig Kevint heverem ki, cirka 5-6 (?) éve... :D

    Katacitát én is mindig bele akarom írni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja. Az Ab Ovónál jelent meg, a címe nem jut eszembe, de a molyos kereső kidobja.
      :DD Szerintem a Születésnap utánt nyugodtan elolvashatod, az nem annyira durva.

      Törlés
  5. Nagyon tetszik ez a két ötös kupac :) Akármikor látok Strout könyvet már mindig te jutsz róla eszembe, eggyé vált veled a fejembe.
    Ferrantét én a családtól kértem karácsonyra, az első rész is tavalyi kari ajándék, legyen belőle hagyomány.
    A Shriver könyvbe eskü nem merek belekezdeni, mindannyian azt írjátok, hogy mekkorát ütött, nem fogok magamhoz térni utána?
    Képzeld, voltam Könyvudvarban és ott láttam az Abban a házban-t, meg kellett volna vennem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hízelgő Strouttal egy kupacba kerülni.:) Tegnap fejeztem be a Lucy Bartont, nálad sorra került már?
      Melyik Shriverre gondolsz? Igen, a Kevin kemény könyv és nem könnyű szövegszinten se, de azért talán nem nyiszatolja el senki az ereit tőle.:) A Születésnap után is elég mélyre megy ön-és emberismeret tekintetében, az ember akaratlanul elgondolkodik a saját döntésein meg személyiségén. Na, azért _annyira_ nem brutálisak, hogy belebetegedj, csak hát keményvonalas szerző ez a nőszemély.
      Hmm, szerintem igen, jó kis könyv.:)

      Törlés
    2. Igen, sorra került. Nem rajongok érte úgy mint Te, de ez elég elgondolkodtató volt anya-lánya kapcsolat terén. Majd olvasok még tőle, könyvtárban elérhetőek a könyvei, ez is onnan jött.
      A Kevinre. Mindenki kemény "élménynek" mondja. De a Születésnap után is érdekel, tuti olvasós lesz.
      Ó, hát lehet akkor visszanézek majd érte.

      Törlés
    3. Az Amy és Isabelle azért "kerekebb" élmény, azt nem sikerült letaszítania a trónról.:)
      Igen, a Kevin elég megrázó-elgondolkodtató-nehéz, de megéri elolvasni, nem öncélúan kegyetlen.
      Mondanám, hogy kölcsönadom, de nem az enyém.

      Törlés
  6. Én csak azért ellenálltam Ferranténak, mert az első részt még nem olvastam el, de tuti meg fogom venni. :)
    Az Alias Grace pedig részben a te hatásodra került a kosaramba, részben meg na, hát Atwood. :)
    Az 5-5 pedig tökéletes arány. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon tudatos a gondolkodásod! Szinte biztos, hogy tetszeni fog amúgy.
      Jaj, a Grace nagyon jó könyv, nem szégyellem, hogy én vagyok a pénzköltés oka.:D

      Törlés