2014. november 13., csütörtök

Tematikus post - Kabátkönyvek

Rájöttem, hogy a kabátkönyv elég illékony kategória; nem volt elegendő átböngészni az igen terjedelmes olvasmánylistám, a címkére is támaszkodnom kellett, mert ez a besorolás nagyon hangulatfüggő - könnyen lehet, hogy amire olvasáskor kabátkönyvként gondoltam, jelen pillanatban nem vélném annak.

Akárcsak az előző, régi könyvekkel kapcsolatos tematikus postnál, most is csak egy válogatást teszek közzé. Alice Hoffmant például kihagyom, hiába abszolút kabát, nem tehetem be majd' az összes listába.
"Van a szelídségnek egy fajtája, amely csak a virradat előtti órákban lehetséges, valami kékesszürke, magányos szelídség, amely sápadt fényekből, álmosságból és mélységes nyugalomból áll össze. Szelídség és remény. Mindig is nehezemre esett haragudni a napfelkeltét megelőző félórában (…)"
Marisa de los Santos: És besétált a szerelem - az egyik legkabátabb könyv a világon, olyan, mint egy pihe-puha, pasztellszín pulóver, ami felvidít egy szürke téli napon. Jövőre újraolvasom. Ja, és akit érdekel, az Ekrennél most 900 Ft-ba kerül.

Jean Webster: Nyakigláb Apó - a könyvről szóló bejegyzés "Az idei év kabátkönyve" címet viseli, nem maradhat ki a felsorolásból. Judy Abbott egy árva kislány, aki levélben meséli el patrónusának iskolai kalandjait és gondolatait - azt is, hogy megbukik matekból és alvás helyett olvas. Kicsit hasonlít az Anne otthonra találhoz, de az nekem túl cukros, Webster jobban bejön.
(Post)

Nem kabát, de értitek, na
Kép innen
Caitlin Moran: Hogyan legyünk tökös csajok? - mindenki tátja a száját, mi? Tipikusan helyzetfüggő kabátkönyv, elég rossz passzban voltam akkor, jólesett röhögni Moran nyíltan vállalt hülyeségein.
(Post)

Gail Carriger: Blameless-Szégyentelen - közvetlenül a Moran-könyv után olvastam. Vannak még olyan csajos könyvek, amiket jólesik olvasni, Alexia Tarabotti élete pont ilyen.
(Post)

Baráth Katalin Dávid Veron-sorozata - Veronkáról mindig jó olvasni. Érdekes, akárcsak Carrigernél, itt is úgy éreztem, a második kötet kicsit gyengébb a többihez képest.
A fekete zongora
A borostyán hárfa
Az arany cimbalom
[A második részt is olvastam, csak arról még nem töltöttem fel a régi postot.]

John Scalzi: Vének háborúja - alig várod, hogy nyugodtan elheverj otthon és belemerülj a könyvedbe? Klasszikus kabátkönyv-ismertetőjel. Tudom, hogy Scalzit túllihegik egy kicsit, de szórakoztató, pörgős regénye olyan jólesett, hogy megbocsátom neki.
(Post)

Beth Hoffman: Déli álmok - az amerikai Délen játszódó regények szinte kivétel nélkül kabátkönyvek nálam, ahogy ez is. Sok nő, sütemények, régi házak, napfény, kis pörölés és dráma. Nincs különösebb irodalmi értéke, de nem írhat mindenki nagyregényt.
(Post)
"Kék a dicsőség és a hatalom, egy hullám, egy részecske, egy vibráció, egy rezonancia, egy szellem, egy szenvedély, egy emlék, egy hiúság, egy metafora, egy álom.
A kék hasonlat.
A kék olyan, mint egy nő."
Christopher Moore: Te szent kék! - Moore-ban eléggé megingott a bizalmam a Love Story-sorozat 2. és 3. kötete miatt, ez visszaadta. Éljenek az impresszionisták meg a pékek!
(Post)

Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? - főleg azért szerettem ezt a könyvet, mert végre valaki le meri írni, hogy nem számít az Emberek szerint normálisnak, és igen, szenved az elszenvedett traumáktól. Gyógyír a privát démonokra.
(Post)

Kép innen

Gerald Durrell: Korfu-trilógia - perzselő napfény, datolyafák, hason fekve megfigyelni a tengerkék öböl élővilágát, majd ebédelni és szundítani délután? Bármikor jöhet, csak skorpióbébik ne potyogjanak az ölembe.
(Post)

Vavyan Fable - kb. akkora fintorgás tárgya, mint Lőrincz Laci bácsi, de én sose mondtam, hogy jó az ízlésem.:D Ő a kevés szerző egyike, akinek bizonyos könyveit néhány évente újraolvasom.
(Halálnak halálával)

Alessandro Baricco: Tengeróceán - Baricco imádnivaló a lírai szövegeivel, szerintem ez a legjobb köztük.
(Post)
"... Még ennél is zavaróbb volt azonban, hogy az Eddie Kuntz ölében lévő szalvéta minden külső segítség nélkül, magától mozgolódott. Először arra gondoltam, hogy »Kígyó!« kiáltással beleeresztek egy golyót, de ez az indok a bíróság előtt nagy valószínűséggel nem állta volna meg a helyét. Emellett bármennyire is visszataszítónak találtam Eddie Kuntzot, valahogy szolidaritást tudtam érezni egy olyan emberrel, akinek merevedése támad anyám banánkrémes süteménye mellett."
Janet Evanovich: A szingli fejvadász - a dög Ulpius már megint elkaszálta a sorozatot, de a megjelent négy részt bármikor jólesik újraolvasni. Stephanie Plum bénázik, eszik, néha elüti szíve idegesítő szerelmét egy óriási batárral, imádom.
(Első rész)
(A négy fejvadász)

Anna Gavalda: Együtt lehetnénk - iszonyú régen olvastam, talán nem is merném újra elővenni. A tegély-össze-néhány-idegent-hátha-jól-sül-el jó példája.

Karen Joy Fowler: A Jane Austen Könyvklub - sose felejtem el, milyen megnyugtató, biztonságos érzés volt a nyári szünetben ezt olvasni a szobámban, miközben négy kismacska aludt a hasamon. A világ le volt szarva, ők jóllakottan aludtak, én egy cuki könyvet olvastam.

Cecelia Ahern: Ahol a szivárvány véget ér - már rég kiábrándultam a szerzőből, de van egy-két könyve, amit szeretek, mint például ez. Semmi különös, csak néhány hétköznapi ember élete.

Peter S. Beagle - ő mindig elvarázsol. Asszem, a Tamsin története volt a legkabátabb, de a pontos megítéléshez kénytelen leszek újraolvasni a regényeit, olyan rossz lesz nekem.

"Aztán egyszer csak beállt a rossz idő. Olyankor szokott beköszönteni, mikor elmúlt az ősz. Éjszakánként be kellett csuknunk az ablakot, mert bevert az eső, s a hideg szél leszaggatta a leveleket a place Contrescarpe fáiról. Csapzott levelek borították a teret, szélfútta eső csapkodta a nagy zöld autóbuszt a végállomáson, zsúfolt volt a Café des Amateurs, s ablakai bepárosodtak a hőségtől és a dohányfüsttől. (...)"
Ernest Hemingway: Vándorünnep - nem tudom, hogyan indult a Vándorünnep-mánia a Molyon, de még most is tart. Hemingway eme pici, alig kapható regénye a párizsi éveikről szól, füst-fahéj-és fűszeres borillata van, gyönyörű.
(Post)

Fanny Flagg: Sült zöld paradicsom - legszívesebben az összes Déli regényt felsorolnám ebben a postban. Nagyon régen olvastam, de a hangulatára a mai napig emlékszem.

Jo Baker: Longbourn árnyékában - az év talánya. Kabát, pedig szomorú dolgok is történnek benne. Azért is talány, mert két Jane Austennel kapcsolatos regény is szerepel itt, pedig nem szeretem az írónőt (ráadásul érdekel Claire Tomalin életrajza is, ki érti ezt).
(Post)

Karen Marie Moning: Tündérkrónikák-sorozat - nem tudom, mit tud ez a nő, hogy a nők megvesznek érte (még pat és fezer is), de jól csinálja. Sokakkal ellentétben nekem (és Katacitának) az első két rész a kedvencem.
"- Milyen a kert télen? - kérdeztem anyámat, a korcsolyázónőt, akinek a neve úgy hangzott, mint a korcsolyatalp csikorgása a jégen.
Természetesen szép a kert télen, mondta anyám, és megvonta a vállát. Amikor látta, hogy ennyivel nem elégszem meg, még hozzátette, hogy egyszer minden megfagyott. Először egész nap esett, este pedig hirtelen nagyon hideg lett, és minden lefagyott. Minden levélen és fűszálon átlátszó jégréteg csillogott, és amikor a szél átsüvített a fenyőerdőcskén, a fagyos tűlevelek összekoccantak. Olyan volt, minta a csillagok muzsikálnának. Senki sem mehetett ki, mert az udvaron minden kő mintha üvegből lett volna. Kinyitották Inga hálószobájának ablakát, és onnan néztek le. Másnap már melegebb lett az időjárás, és az eső elmosott mindent."
Katharina Hagena: Az almamag íze - ebbe a könyvbe is jól belegüzültem, pedig vannak hibái és a fordítás is hagy kívánnivalót maga után. Nem baj, elolvassuk angolul is!
(Post)

Kerstin Gier: Rubinvörös - még javában tartott a YA-korszakom, amikor ezt olvastam (a második rész nem már csúszott ilyen jól, idegesített Gwen hisztizése), imádtam a régi házat, az angol módi teázást keksszel, a dilis családot.

Kép innen
Margaret Mitchell: Elfújta a szél - hoppá, még egy déli. Amennyire ódzkodtam elolvasni, annyira beleszerettem. Ehhez is kötődik emlékem; késő este értem haza az egyetemről, tél volt, hideg és sötét - de várt otthon a forró, émelyítően cukros tea, a kanapé sarka pléddel és ez a könyv, ahogy a nagykönyvben meg van írva.

Robert Galbraith: Kakukkszó - a végére jutott még egy "semmi mást nem akarsz, csak ezt a regényt olvasni"-könyv. Tulajdonképpen az Átmeneti üresedés is ide tartozik, de az közben kicsit kirágta a lelkem. A Kakukkszóban is megjelenik az ember, mint undorító lény, de sokkal könnyedebb a hangvétele, a krimi műfajához meg nagyon illik Rowling aprólékossága.
(Post)

16 megjegyzés:

  1. Juuj, ez most nagyon jól jött és örültem a fejemnek, hogy megrendeltem (és talán ma megjön a lírába a "legkabátabb könyv" és én is olvashatom :D
    (honnan jött a kabátkönyv kifejezés amúgy?)
    Hmm a Tündérkrónikákkal nekem is meg kéne próbálkoznom? A többség nekem is kedvenc volt (pont tegnap raktam rá molyon több könyvre is a kedvenc címkét).

    VálaszTörlés
  2. De jó.:) A beadandók mellé tökéletes lesz.
    (Mert olyan érzés kabátkönyvet olvasni, mint belebújni egy meleg, puha kabátba. Melegséggel tölt el vagy mi.)
    Nem tudom, hogy tetszene. Mac elég sok embert kiakaszt, mert egy szőke liba az elején. Nézz bele a könyvtárban, ha benn van.:)

    VálaszTörlés
  3. kedvem támadt nekem is kabátkönyv-listát gyártani, mert most hirtelen Moningon kívül egy kabátkönyv sem jut eszembe. :D
    egyébként Mac csak az első olvasáskor tűnik libának, az újraolvasásokkor már egyáltalán nem az. :)

    VálaszTörlés
  4. kihagytam, hogy jók ezek a tematikus posztjaid, szeretem őket.

    VálaszTörlés
  5. Nima: nézd meg az olvasmánylistád a blogodon, nekem is az kellett hozzá.:D
    Engem nem zavar, ha valaki liba, mert Moning simán megetette velem, amúgy is jól összeférek a hősnőkkel, még Scarlettet se akartam megtépni.:)
    Örülök.:) Gyárts te is mindenfélét nyugodtan!

    VálaszTörlés
  6. Érdekes, hogy nekem mennyire mások a kabátkönyveim:
    pl. Tizenharmadik történet - ezt nem olvastad? nekem ez volt az igazi kabátkönyv.
    Egy test, két lélek - meg ez :)
    Dervisház
    Könnyek Kapuja
    A virágok vére
    Életszonáta
    Otthon a világ végén
    ilyenek :)

    A Longbourn szerinted tetszene nekem?

    VálaszTörlés
  7. Nekem is tetszenek a tematikus posztjaid! :) és a kabátkönyv kifejezés is! tudod, copyright by Amadea :D

    VálaszTörlés
  8. Én is nagyon szeretem az ilyen posztjaidat :)
    Nekem, ami a kabátkönyvre elsőnek eszembe jut az Joanne Harristől Egy macska, egy kalap, és egy madzag novellás kötet (nem vagyok hajlandó a magyar címét használni, nem és kész :D) igazából egyik novellát sem éreztem nagy számnak, de imádtam olvasni, azóta is ácsingózok egy újabb Harris után. Olyan igazi idilli olvasás élmény. Mindig az jut róla eszembe ahogy a busz a szikrázó tavaszi napsütésben süvít az autópályán, én meg a könyvből felnézve bámulok ki az ablakon, és olyan egyszerűen jól éreztem magam. De nem is igazán értem, hogy miért ragadt meg ez bennem ennyire.

    VálaszTörlés
  9. Jajj, én már a kabátkönyv szót is úgy szeretem :) :)
    Az És besétált a szerelemnek eddig elborzasztott a címe, de lehet beszerzem, nekem is jól fog jönni a vizsgaidőszakra ;) A Vének háborúja pedig a könyvtárban jött szembe velem, és a sci-fivel való barátkozásom egyik első lépésének szánom.
    Nálam abszolút kabátkönyvek a Csokoládé-trilógia részei, vagy Lucy M. Montgomery könyvei (igen, az Anne-sorozat :D ), de még ide sorolnám az Utas és holdvilágot és valami megmagyarázhatatlan okból Anne Rice vámpírkrónikáit (valószínűleg azért, mert már szorosan összefonódott kamaszkoromemlékeivel). De Baráth Katalin, Durrell és Beagle könyvei is mindig megmelengetik kicsi lelkemet :D

    (Egy a blogodat sutyiban olvasó lány)

    VálaszTörlés
  10. Jól meghonosítottad ezt a kabátkönyv kifejezést, mind csípőből használjuk már!:)
    Tuti írok majd ilyen posztot, mert rengeteg ilyen könyv van - legalábbis most ezt gondolom.
    A Déli könyvek közül nálam azért vannak kivételek, de nagy részüket én is ide sorolom (a Tölgyfa a dombtetőn pl. nekem már túl drámai és tragikus, hogy kabát legyen, A segítség meg épp nem tetszett annyira), most kíváncsi vagyok, hogy a Szikomorfa befér-e majd ide, bár az Észak-Észak-Amerika, de attól még nagyon déli a hangulata.

    Egy pulcsis bögrét régóta szeretnék, de mindig arra gondolok, hogy az oldalán lecsorgó tejes tea / kávé mennyire gusztustalanul beleivódna az anyagba. :)

    A Nyakigláb Apót most már el kell olvasnom,meg is van.

    VálaszTörlés
  11. szeee: A tizenharmadik történetet nagyon szeretem, de ez csak egy válogatáspost, mert baromi hosszú lett volna, ezért nem raktam bele. Vicces, egyeseknek túl nyomasztó könyv, mi meg vidáman el vagyunk vele.:D A dervisházat nagyon szeretem, meg A virágok vére is jó volt, de ezek nem kabátok annyira. A többit sajnos még nem olvastam, de előbb-utóbb sorra kerülnek.
    Valakitől megkapom karácsonyra a Házassági összeesküvést, kíváncsi vagyok, engem mennyire fognak a hibák feldühíteni.

    Pilla: :)) kávéár by PuPilla

    Catriana: örülök, hogy megéri velük fáradni, több energiába kerül megírni egy listás postot, mint egy szimpla könyveset.
    Ezt nagyon szépen írtad le.:) Ismerem ezt az érzést. A novelláskötet magyar címe tényleg borzalmas (kb. annyira, mint a Hogyan legyünk tökös csajok? - áááá!). Mostanában tört rám a vágy, hogy Harrist olvassak, az Ötnegyed narancsra gondoltam.
    Néhány könyvnél én se értem, miért vagyok annyira odáig értük, de ez legyen a legnagyobb bajom.:D

    Antha: szia, sutyiban olvasó lány! Áh, szörnyű a De los Santos-könyv címe (az eredeti is ez), nem is tudom, a kiadója hogy hagyhatta ezt jóvá. Maga a könyv bűbájos.
    A Vének háborúja tökéletes a sci-fivel való ismerkedéshez.:)
    Én is szeretem a Csokoládét és folytatásait, de őket egy másik tematikához szánom, ezért nem soroltam fel őket.
    Az Anne-t mindenki imádja, csak én nem, ill. nem rajongok érte. Amúgy cuki meg hangulatos, mindig az almás süti illata kapcsolódik hozzá, amit az olvasás idején sütöttem.

    katacita: definíció alkotó vagyok!:D
    Majd írj a Szikomorfáról, nagyon kíváncsi vagyok rá, milyen.
    :DD Igen, a praktikus szempont kicsit felülírja az esztétikát. Vajon könnyen le lehetne róla venni a pulcsit, hogy kimossuk? Muszáj, különben hogy mosod el a bögrét?
    A Nyakigláb Apó nagyon cuki.

    VálaszTörlés
  12. Kivettem a könyvtárból az És besétált...-at :) Max. visszaviszem :D

    Kíváncsi leszek mit mondasz a Házassági Összeesküvésre. Nekem a nyomába sem ér a másik kettőnek sajnos. Nem bírtam végigolvasni :S

    VálaszTörlés
  13. A szikomorfa egyébként szerintem a háztáji mágiás válogatásba is passzolni fog, de majd a végén nyilatkozom. Nem egy gyorsan olvasós könyv, inkább hangulatos, sztorizgatós.

    VálaszTörlés
  14. Kata, örülök ennek.:) Annak meg pláne, hogy valakitől megkapom karácsonyra.

    VálaszTörlés
  15. Képzeld, elkezdtem olvasni az És besétált...-at. És..... imádom! Tényleg nagyon hangulatos. Én úgy hívom ezeket, hogy habos-babos, belesüppedős. Nekem főleg az Életszonáta volt eddig ilyen. Ebbe most annyira belesüppedtem, hogy még bele is álmodtam magam az ebéd utáni szundizás alatt :D Bírom az ilyen nőcis könyveket, amik ilyen okosak, viccesek és stílusosak egyben. Ilyeneket bármikor olvasnék halomra. Most a Szikomorfán születtem-en gondolkodom a műfajban :)

    VálaszTörlés
  16. Nagyon örülök (és megkönnyebbültem).:) Nekem is tetszett az Életszonáta, bár nem ennyire.
    Most pont ilyen nőcis könyv kellene nekem, érzem, hogy szükségem lesz valami könnyűre a Milyen egy női mell? után. Megint összejött egymás után néhány nem éppen vidám könyv, kell valami levezetés. Áá, nem igaz, hogy elfelejtettem ilyet elhozni otthonról...
    A Szikomorfára nagyon kíváncsi vagyok, ráadásul megkapom valakitől karácsonyra.:))

    VálaszTörlés