2012. augusztus 27., hétfő

Az Üveglány-ügy

"Felegyenesedtem, és nyújtóztam egyet, mielőtt nekifogtam a »svá« hangról szóló résznek. A »svá« - amit egy fejjel lefelé fordított e betű jelöl - lényegében egy röffenés. Egy jellegtelen »ö« hang. Nyelvtanulmányok szórakoztató, bár dicstelen tárgya. Ezzel a fonetikus jellel még valami közösséget is éreztem. A feje tetején áll és röfög."


Emily Arsenault: Az eltört teáspohár
Értékelés. 3 kékharisnyagyár az 5-ből
Kedvenc karakter. -

Próbáltam róla többet írni, de nem megy, és, ugyebár, ami nem megy, azt nem erőltetjük.

Időnként óhatatlanul előfordul, hogy az ember lánya rossz pillanatban kezd bele egy könyvbe, és nem tud vagy nem akar másikat elővenni, ezért lejátssza a vesztes meccset. Én különösen rühellem ezt a szituációt, ezért várok mindig egy csomó könyvvel, de ez most így alakult.
A bölcsészkrimik nem arról híresek, hogy ömlik bennük a vér, forr az adrenalin és a tesztoszteron, netán könnyezve röhögünk a jobbnál jobb poénokon - ezt mind tudom és semmi gondom vele, krimiben is elég tágtűrésű lény vagyok, ráadásul bölcsész is (le se tudnám tagadni), és akit felvillanyoz a lehetőség, hogy több kupacnyi könyvet bogarásszon át bizonyos szavakat keresve, az úgy veti magát Az eltört teáspohárra, mint gyöngytyúk a langyos ta... ööö, takarmányra.
Nem is tudom, mi volt a legfőbb bajom a regénnyel... talán az, hogy nem szerettem a hangulatát, dőlt belőle a reménytelenség, a tehetetlenség érzése, a sivárság, ebből gondolom leginkább, hogy nem jó alkalommal vettem elő. A szereplőket sem kedveltem túlzottan; szinte valamennyien a Samuelson szótárkészítő cégnél dolgoznak, amely "nem kimondottan a mentális egészség fellegvára", mind magányos emberek, ülnek a szótlan kis fülkéjükben, az érdekfeszítőnek aligha nevezhető munkát - micsoda bölcsészrémálom, a "jön" szócikkét elkészíteni... Billyt nem tudtam hova tenni, ill. a változását, motivációit megértettem, de azt nem, miért kellett egy bizonyos szálat belehelyezni ebbe a történetbe, számomra nagyon nem illik a cselekménybe. Monát kicsit neurotikusnak találtam, bár bizonyos tulajdonságai szimpatikusak voltak.
És az a nagy rejtély... kicsit nagyobb durranásra számítottam, legalább ami a lezárását illeti. Tulajdonképpen nem is volt itt semmilyen nagy rejtély, semmi csavar vagy fordulat.

Sajnálom, hogy ennyire rosszul sült el - pláne, hogy erre voltam a leginkább kíváncsi az európás zsákmányaim közül.


Eredeti cím: The Broken Teaglass
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2012
Fordította: Siklós Márta
Ár: 3200 Ft 
Az írónő honlapja


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése